2020. április 26., vasárnap

Megállni a jó Pásztor előtt, és engedni, hogy vezessen...

Philipp Galle: Jézus, a jó pásztor (rézmetszet)

Amikor jó Pásztor vasárnapján magunkba nézünk, és bűnbánatra készülünk, figyeljünk Jézus szavaira. Azt mondja: „az enyéim ismernek engem”. Vajon mi ismerjük-e Jézust, felismerjük-e a hangját? Jobban ismerjük-e Őt, mint egy héttel ezelőtt? Vagy, mint a karantén előtt? Hajlandóak és készségesek voltunk-e arra az elmúlt héten, hogy még közelebb engedjük magunkhoz és az életünkhöz Jézust, és így még közelebbről megismerjük feltámadott Urunkat?
Mást is mond Jézus az övéiről. Azt is mondja: „hallgatni is fognak a hangomra”. Figyeltük-e Jézus hangját? És amikor meghallottuk, hallgattunk-e rá? Jézus szólt hozzánk, minden áldott nap. Vajon meghallottuk-e a sok más hang között, és a saját gondolataink hangja között? Engedelmeskedtünk-e az elmúlt héten Jézus hangjának? Engedtük-e, hogy pásztoroljon bennünket?

A vasárnap evangéliuma: Jn 10, 11-16
„Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért. 12Aki béres és nem pásztor, akinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jönni, elhagyja a juhokat, és elfut, a farkas pedig elragadja és elszéleszti őket. 13A béres azért fut el, mert csak béres, és nem törődik a juhokkal. 14Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem, 15ahogyan az Atya ismer engem, én is úgy ismerem az Atyát: és én életemet adom a juhokért. 16Más juhaim is vannak nekem, amelyek nem ebből az akolból valók: azokat is vezetnem kell, és hallgatni is fognak a hangomra: és akkor lesz egy nyáj, egy pásztor.

Jézus többször beszélt magáról úgy, mint pásztorról. Az eltévedt juh példázatában, és Jn 10 első felében is olvasunk erről. De ma csak a kijelölt versekre figyelünk.
Jézus azt mondja: “Én vagyok a jó pásztor.” Jézus pásztor, mi pedig a juhai vagyunk. Ez a kép egy kapcsolatról beszél nekünk. Egy olyan kapcsolatról, ami nem egyenrangú, mégis szeretetteljes és biztonságot adó. Mert Jézus nem csak azt mondja, hogy Ő pásztor, hanem azt, hogy Ő a JÓ pásztor. A jó pásztor pedig minden szempontból gondoskodik a nyájától, és védelmezi a juhait.

A mai textusunkban Jézus kibontja, hogy mit jelent, hogy Ő a jó pásztor. “A jó pásztor életét adja a juhokért.” Ez azt jeleni, hogy ennek a pásztornak a nyáj a mindene. Jézusnak az egyház a mindene. Mi, akik az egyház tagjai vagyunk, Jézus követői, tanítványai, mi vagyunk Jézus számára a legfontosabbak. Ezért adta az életét értünk. Akkora érték vagyunk a számára, akkora becsben tart minket, hogy meghalt értünk. Nekünk kellett volna meghalnunk a bűneink miatt, de Ő vállalta helyettünk a halált, hogy megmentsen minket. Ezért, amikor értéktelennek érezzük magunkat, vagy mások éreztetik ezt velünk, akkor gondoljunk arra, hogy Jézusnak olyan fontosak és értékesek vagyunk, hogy vállalta a kereszthalált értünk.

Aztán Jézus arról is beszél, hogy az övéi vagyunk, ezért mindig velünk marad. Soha nem hagy el minket. Akkor sem fut el, amikor a legnagyobb veszély leselkedik ránk, amikor a legnagyobb mélységben vagyunk. Hanem velünk marad, mellettünk marad. Harcol értünk, amikor arra van szükség, és törődik velünk, amikor arra van szükségünk. Mert az övéi vagyunk, a mindene vagyunk.

Azt is mondja Jézus: “Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet”. Jézus azért tudja, hogy mire van szükségünk, mert ismer minket, és velünk van. Egyenként ismer bennünket, nem egy massza vagyunk a számára. Tudja a nevünket, ismeri jellemünket, örömeinket, bánatainkat, múltunkat, jelenünket, jövőnket. A titkainkat is. Ezért mindig tudja, mire van szükségünk, és azt adja nekünk - ha engedjük.
Van egy német ifjúsági ének, amit nagyon megszerettem még Németországban, mert ez az utolsó sora: und ich danke dir, dass du mich kennst und trotzdem liebst. És köszönöm, hogy ismersz engem, és mégis szeretsz.

Végül pedig azt olvassuk mai igeszakaszunkban: “Más juhaim is vannak nekem, amelyek nem ebből az akolból valók: azokat is vezetnek kell, és hallgatni is fognak a hangomra, és akkor lesz egy nyáj és egy pásztor.” Jézus szíve mindig sokkal-sokkal nagyobb, mint a miénk. Nem csak a hozzánk hasonló embereket akarja megmenteni és vezetni, hanem minden emberrel ez a szándéka. Nem csak a zsidókat akarta pásztorolni, ezért a tanítványokat elküldte széles e világba, hogy a pogányok is megismerhessék a jó Pásztort, és a juhai lehessenek. Jézus célja az, hogy minden ember az Övé lehessen, és minden embernek örök élete lehessen. Ezért minden ember, aki Jézusé, összetartozik. Jézus így nyitogatja a mi szívünket is mások felé. Ő a mi egyetlen és közös Pásztorunk, Általa vagyunk minden Krisztus-követővel egyetlen tanítványi közösség. Ámen.

1 megjegyzés: