2020. április 3., péntek

Bizalommal az Atya előtt

Igehirdetés Zsid 10, 19-25 alapján
2020. március 29.

19Mivel pedig, atyámfiai, teljes bizalmunk van a szentélybe való bemenetelhez Jézus Krisztus vére által, 20azon az új és élő úton, amelyet ő nyitott meg előttünk a kárpit, vagyis az ő teste által; 21és mivel nagy papunk van az Isten háza felett: 22járuljunk azért oda igaz szívvel és teljes hittel, mint akiknek a szíve megtisztult a gonosz lelkiismerettől, 23a testét pedig megmosták tiszta vízzel. A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk; mert hű az, aki ígéretet tett. 24Ügyeljünk arra, hogy egymást kölcsönösen szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk25Saját gyülekezetünket ne hagyjuk el, ahogyan egyesek szokták, hanem bátorítsuk egymást; annyival is inkább, mivel látjátok, hogy közeledik az a nap.

          A mai vasárnapon Isten magához hív minket. Végtelen szeretettel és nagyon világosan adja tudtunkra, hogy nyitott szívvel és teljes bizalommal mehetünk Hozzá.
          Nem régen egy általános iskola 7. osztályának a termében jártam. A diákok különböző fotókat, képeket, idézeteket ragasztottak ki a falra, és az egyiken ezt olvastam: A bizalmat nehéz megszerezni, és csak egyszer lehet elveszíteni. Megdöbbentett, hogy ez a gondolat már a 13 éves gyerekeket is annyira megragadja, hogy kiteszik az osztálytermük falára. Figyelmeztetik és emlékeztetik magukat arra, hogy a bizalom óriási kincs, amit nagyon könnyű elveszíteni.
Isten igéje arra hív ma bennünket, hogy teljes bizalommal menjünk Isten elé. Nem azt kéri tőlünk, hogy vakon bízzunk meg Benne. Hanem emlékeztet arra, hogy Jézus Krisztus mindenestül odaadta magát, az életét és vérét azért, hogy mi teljes bizalommal, igaz szívvel, teljes hittel és megtisztult lelkiismerettel járulhassunk az Isten elé. Az evangéliumi igeszakaszban olvastuk, hogy Jézus ezt mondta: „Bizony, bizony, mondom néktek, mielőtt Ábrahám lett volna: én vagyok.” „Én vagyok.” Így mutatkozott be Isten Mózesnek az égő csipkebokorból. Én vagyok, itt vagyok, jelen vagyok a számodra. Mindig! Az Isten Fia pedig emberré lett, hogy ez mindannyiunk számára nyilvánvalóvá lehessen: „Íme, a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuelnek neveznek – ami azt jelenti: Velünk az Isten.” (Mt 1, 23) Az Isten a mi oldalunkon áll. Mellettünk áll. Akkor is, ha mi vétkezünk Ellene, ha elszakadunk Tőle, ha visszaélünk belénk vetett bizalmával. Jézus azért áldozta fel magát a kereszten, hogy legyen számunkra visszaút az Istenhez. Hogy a bűneink, amelyek elválasztanak bennünket az Istentől, a mennyei Atyától, az Ő vérével eltöröltessenek.
Amikor Jézus kilehelte lelkét, „íme, a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt” (Mt 27, 51). Ez a kárpit a jeruzsálemi templom belsejében feszült, és elválasztotta a szentek szentjének nevezett zárt részt a szentélytől. A szentek szentjébe egyetlen ember tehette be a lábát, ő is csak évente egyszer: a főpap. Mert ott lakott az Isten. De Jézus halálának pillanatában ez a kárpit, amely elválasztotta a szentek szentjét a templom többi részétől, amely elzárta az embereket az Istentől, „felülről az aljáig kettéhasadt”. Jézus „új és élő” utat nyitott meg előttünk az Istenhez, és ez az út Ő maga.
Ezért mondta Jézus: „Bizony, bizony, mondom néktek, ha valaki megtartja az én igémet, nem lát halált soha.” (Jn 8, 51) Az eredeti görög szövegben az az ige, amit úgy fordítottak, hogy „megtart”, a téreó. Azt is jelenti még, hogy „figyelni, pontosan megfigyelni, őrizni, megőrizni”. Tehát Jézus igéjét megtartani nem azt jelenti, hogy annyira óvom a Szentírást, hogy a lakásom legbecsesebb pontján tartom, és hozzá sem érek. Hanem Jézus szavát megtartani azt jelenti, hogy folyamatosan figyelem, olvasom, hallgatom, hogy az életem közepévé és motorjává váljon.

Ma Jézus szavai arról szólnak nekünk, hogy Ő jelen van a számunkra, és igéjével az örök élet útján szeretne vezetni minket. Ez az út pedig a mennyei Atya felé tart, aki velünk akarja ünnepelni az örök létet, és aki minden percben várja, hogy teljes bizalommal Hozzá forduljunk. Bármi is nyomja a szívünket, bármi terheli lelkünket, bármilyen állapotban és helyzetben vagyunk is, Ő várja, hogy megszólítsuk Őt, és megmutathassa nekünk végtelen szeretetét. Ámen.

1 megjegyzés: